2017.10.31.
Indul a ReSuli – a tudásmegosztó közösség
Magyarországon egyre több tanulóközösség alakul.E csoportoknak és mindazoknak, akik az oktatás megújításáért – esetleg határterületen – fáradoznak, létrehoztunk egy alapítványt („ReSuli Alapítvány, a Megújuló Oktatásért”). Az alapítók a Mars magántanulói-csoport (marsprogram.hu) tanárai vagyunk: Rózsa Ildikó, Polyecskó Dóra és Bédi Sándor. Facebook-csoportunk: „Resuli-tanulóközösségek hálózata” tagsága 180 főre duzzadt 1 hónap alatt. Itt épül a MOHA (Magántanulói és otthontanuló közösségek országos hálózata) névre hallgató közösség, amely később honlappal és bloggal egészül ki.
(Forrás: Modern Iskola)
2017.10.31.
Megosszam vagy ne osszam? Az eltűnt gyerekek fotóinak terjesztése bajt okozhat
A közösségi oldalakon nap mint nap találkozhatunk eltűnt gyerekek fotóival, akiket kétségbeesve keresnek hozzátartozóik. Az internet látszólag nagyban megkönnyítette a keresésüket, az éremnek azonban két oldala van. A kanadai rendőrség például idén tavasszal arra hívta fel az emberek figyelmét, hogy az eltűnt gyerekek fotóinak megosztása akár veszélyes is lehet. Előfordulhat például, hogy a bíróság eltiltotta a szülőt a gyermektől, az anya, apa pedig más megoldást nem látván, a közösségi média felhasználóihoz fordul. A magyar rendőrség, és a lapunknak nyilatkozó szakemberek is úgy gondolják, hogy mindenképpen érdemes utánanézni a forrásnak, a történetnek, mielőtt az ember kritika nélkül megoszt egy ilyen posztot.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
2017.10.31.
"A 21. század oktatásának nagyon másról kellene szólnia" - kétrészes beszélgetés Miklósi Lászlóval, a TTE elnökével
Az elmúlt érettségin az okozta a problémát, hogy egy nem elég pontosan megfogalmazott rendeleti szöveg miatt nem lehetett bizonyos engedélyszámú térképgyűjteményt alkalmazni az érettségin, holott annak csak a borítója volt más, mint annak, amelyet használhattak a diákok. És amelyből a megelőző négy évben például tanultak. Az új szabályozás sokkal józanabb és életszerűbb – megjegyzem, tizennégy nappal az őszi érettségi előtt született. Nyilván ősszel kevés embert érint mindez, mégis szerencsésebb lett volna, ha ezt a döntést jóval korábban meghozzák. A végeredmény dicsérendő (de csak erre a tanévre szól), az időzítés kevésbé.
(Forrás: Eduline)
2017.10.31.
Diákfoglalkoztatási rekordot hozhat az év
Jelentősen meghaladják az idei diákfoglalkoztatási adatok a tavalyiakat, az év első nyolc hónapjában az iskolaszövetkezeteket tömörítő Diákész tagjainál mintegy 95 ezer diák dolgozott, s már ez magasabb szám, mint az előző év egészére vonatkozó. Az állami, nyári diákmunkaprogramban 27 ezer diáknak sikerült pénzt keresnie. A fiatalok bére az eddigi adatok szerint megközelítette a 20 milliárd forintot.
(Forrás: Magyar Idők)
2017.10.31.
Visszaadnák a reményt a lakótelepen kallódó szakiskolásoknak
Néhány huszonéves frissdiplomás megunta, hogy csak egymás közt háborognak az oktatási rendszer miatt, ezért Kispesten elindítják a DEVISZONT Közösségi Teret. Telepi szakiskolásokat várnak ide, ahol lehet majd focizni, csocsózni és tanulni is, de nem úgy, ahogy az iskolában szokás. Olyan témákról lesz szó, amelyek a diákokat érdeklik: ha a filmek, akkor arról, ha kispesti rapszövegek, akkor arról. A lényeg, hogy végre valaki tőrödjön velük, és meghallgassa, ami bennük van.
(Forrás: abcug.hu)
2017.10.31.
Nyugdíjasok oldhatnák meg a tanárhiányt
Galló Istvánné szerint be kell ismerni, hogy a pedagógus-életpályamodell nem váltotta be az ígéreteket, nem lett vonzóbb a pálya, és nem csak a fizetés miatt. Galló Istvánné szerint sok olyan iskola van, ahol a helyettesítéseket nem szaktanárok végzik, a sok pluszmunka miatt pedig nagyon leterheltek a pedagógusok.
Mint mondta, a pedagógushiánynak a gyerek látja kárát, és nemcsak az, akinek most nem jut szaktanár, hanem az is, akinek a tantárgyfelosztás szerint van tanára. A Pedagógusok Szakszervezete vezetője szerint ezek a tanárok oly mértékig túlterheltek, hogy aki huszonhat órát tanít, annál a pedagógusnál már minőségi munkáról nem beszélhetünk.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.10.31.
Hetedikes-nyolcadikos lányokat zaklathatott egy médiatanár - videó
Évekig zaklathatta a hetedikes-nyolcadikos diáklányokat egy médiaiskola vezetője és tanára, Sz. Mihály Zoltán – számolt be a Hír Tv. A csatorna riportja szerint a tanár úgy bukott le, hogy az egyik szülő meglátta csókolózni egy kislánnyal, ekkor pedig a család feljelentést tett. A nyomozás során kiderült, hogy "Misi bácsi" évtizedek óta molesztálhatott hetedikes-nyolcadikos lányokat.
(Forrás: Hírtv)
2017.10.28.
Kerényi Mari: Mit, miért, kinek-minek tanítunk?
Egy óra múlva tértem vissza az osztályterembe. Meghívásom volt oda egy giga-mega-extra-nagy irodalmi-zenei projektzáró koncertre. Hogy hogy került oda az alatt az egy óra alatt a kanapé, arra az aktuálisan zajló helyi lomtalanítás némi, ám nem teljes magyarázatul szolgálhat… mindenesetre az volt a nézők számára fenntartott páholy. A színpadon pedig, a kipingált tábla előtt izgatott, mosolygós gyerekek ültek fegyelmezett sorban élükön a nem kevésbé kipirult arcú, gitárt szorongató kollégával.
(Forrás: Wordpress)
2017.10.28.
Így is lehetne tanítani -Onódy-Molnár Dóra interjúja Zsigmond Zsolt történelemtanárral
Vannak olyan témák, amelyeket a kollégák inkább elkerülnek? Például a magyarországi holokausztot?
– Igen, vannak ilyenek. Egyrészt, mert óriási a tananyag, a tanárnak szelektálnia kell. Ami azon is múlik, ki melyik témában mozog otthonosan. Nálam is van ilyen. A magyar őstörténetben például nem vagyok járatos. Eközben persze a tanár feje felett lebeg az érettségi kimeneti követelménye, és hiába szánt korábban öt-hét órát a francia forradalomra, most tudja, maximum egy-két óra jut rá. A példaként említett magyar holokausztot nem könnyű tanítani, ugyanakkor sok-sok segítség és kiaknázandó lehetőség áll a tanárok rendelkezésére a helytörténeti vonatkozások feltárásától a társadalomtörténeti szempontok érvényesítésén keresztül az oral history felhasználásáig. Sok kolléga egyszerűen kihagyja a neuralgikus pontokat. Ezzel kollektív amnéziát idéznek elő.
(Forrás: 168 óra)
2017.10.28.
Nem engedték át a minősítésen az egyik legsikeresebb tankönyvszerzőt
A pedagógus, tankönyvszerző szerint a jelenlegi előírások túlzottak, sok felesleges adminisztrációt igényelnek, és nem tükrözik a pedagógus személyiségét. "Nemcsak a papír, hanem az elektronikus felület is elbír sok mindent, beleértve a valótlan dolgokat is; ugyan ki tudná ellenőrizni, hogy a feltöltött tematikus tervek, óravázlatok a valóságot takarják-e?" - teszi fel a kérdést.Elegendő volna egy szakmai önéletrajz (pl. Europass) és tetszőleges számú szabadon választott dokumentum feltöltése. Ami igazán célravezető lehetne, az a minősítését kérő pedagógus háromszori meglátogatása előre nem egyeztetett időpontokban, s egy-egy alkalommal két-két órájának megtekintése (...) azért váratlan alkalmakkor, mert jó előre kitűzött időpontokra felkészülve bárki képes megfelelő (akár kirakat-) órákat tartani" - írja a blogjában
(Forrás: Eduline)
2017.10.28.
Magyarország rendben van. Az egészségügyét és az oktatását leszámítva...
A Költségvetési Tanács elnöke szerint az államháztartás a gazdasági növekedés fenntartásának egyik meghatározó tényezője. Kovács Árpád a Debreceni Egyetem (DE) gazdaságtudományi karán csütörtökön a Költségvetés és gazdasági növekedés címmel tartott előadásában kiemelte, hogy a magyar gazdaságban bekövetkezett stabilitási és növekedési fordulat után versenyképességi fordulatra van szükség.Beszélt arról is, hogy Magyarországon javult a gazdaság megítélése, de a társadalmi folyamatok egyes részterületein romlás következett be, ezeken be kell avatkozni a javulás érdekében. E területek közé sorolta az innovációt, az egészségügyet és az oktatást.
(Forrás: Civishír)
2017.10.28.
Az iskola igyekszik hárítani a kormány emlékezetpolitikai nyomulását
Javában tart az Orbán-kormány emlékezetpolitikai nyomulása, amelynek jegyében a kabinet által létrehozott vagy ellenőrzés alá vont történeti kutatóintézetek revízió alá vették az elmúlt száz év, de különösen a Horthy-korszak – korábban konszenzusosnak tűnő – történelem-szemléletét. Kérdés, hogy a történésztársadalmat megosztó fordulat miképp jelentkezik a történelemtanításban. A pedagógusok úgy látják, eddig csak visszafogottan jelentkezett a közoktatásban. A történelemtanárok leginkább a tankönyvszabadságot követelik vissza: nem az a legfőbb bajuk, hogy az új állami tankönyvek ideológiailag súlyosan elfogultak lennének, hanem az, hogy nehéz belőlük tanítani. No meg tanulni is.
(Forrás: 168 óra)
2017.10.28.
A finn iskolában nem klónhadsereget tanítunk, hanem gyerekeket
Pekka Peura iskolája ezért valóban fordított iskola. Amit ugyanis mi ma iskolaként ismerünk, az a XIX. századi ipari forradalom idején elterjedt képződmény, ami máig kísért a XXI. században. Akkoriban az iskolákat a gyárak és az irodák mintájára hozták létre. A klasszikus iskola berendezése a tanári asztallal, katedrával és a szabályos sorba rendezett padokkal a múlt századi tudásközvetítést szimbolizálja, ahol a tudásnak egyetlen, akadémikus forrása volt, amit a tanár közvetített. Mi köze mindennek a mai korhoz, ahol minden a kommunikációról, a megosztásról, egymástól térben távol dolgozó csoportok munkájáról szól, ahol már nincs információs monopólium, mert a neten bármi beszerezhető, csak tudja megfelelően szűrni az ember.
(Forrás: Index)
2017.10.28.
A pedagóguskar elnöke szerint paradigmaváltásra van szükség az iskolákban
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint a tanulói terhelés csökkentése érdekében nem lesz elég az óraszám csökkentése, egyfajta paradigmaváltásra is szükség lesz az iskolákban, ez reményei szerint az új Nemzeti alaptantervben (Nat) meg is jelenik. Horváth Péter, az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt szerdán az életpálya gyenge pontjaként említette, hogy önmagában a teljesítményt nem tudja elismerni.
(Forrás: Eduline)
2017.10.28.
Ijesztően kevés a fiatal diplomás
Az OECD-országok körében csak Olaszország és Mexikó áll Magyarország mögött a fiatal diplomások arányát tekintve – derül ki egy nemrégiben nyilvánosságra került jelentésből. Az OECD idei Oktatási körkép kiadványában fellelhető adatok szerint a magyar 25-34 évesek körében mindössze 30 százalékot tett ki a diplomások aránya 2016-ban, ami nemcsak az OECD 43 százalékos átlagától, de a régiós teljesítményektől is messze van: az EU-átlag 40 százalék. A legtöbb fiatal diplomás Koreában (a 25-34 évesek 70 százaléka), Kanadában (61 százalék) és Japánban (60 százalék) van.
(Forrás: Népszava)
2017.10.24.
Migráns gyerekek oktatása.Vázlat a bevándorlók integrációját szolgáló oktatáspolitikai alternatívákról. Radó Péter írása
Az, hogy a 2004-ben bevezetett magyarországi modell elvileg az elgondolható legjobb megoldás, messze nem jelenti azt, hogy e tekintetben nincsenek nagyon súlyos problémák. E problémák részben a magyar ellátó rendszer kapacitásainak kóros elégtelenségéből, részben pedig a többségi oktatás multikulturális jellegének kóros gyengeségéből fakadnak. Az integrációs oktatást szolgáló interkulturális modell alkalmazása csupán négy, befogadó állomások közelében működő általános iskolában történt meg, tehát a rendszer a bevándorlók oktatása helyett lényegében csupán a menekültek oktatását szolgálja, noha ők is az ország összes megyéjében szétszórva élnek.
(Forrás: Tani-tani Online)
2017.10.23.
Mogyorófa vessző Atyai pofon – A szülők kétharmada bűntudatot érez, ha megüti a gyermekét
A rászólás és a nem rászólás módszere között rosszul állunk. Pukánszky Béla, aki jövendő pedagógusokat oktat, úgy látja, hogy a fiatalok rossz mintákat hoznak a diákkorukból, és tanárként azokat folytatják, a szülők pedig semmiféle segítséget nem kapnak ahhoz, hogy jobban csinálják, mint az ő szüleik. El kellene juttatni őket oda, hogy ne az „engem is megpofozott az apám, és ember lett belőlem” szemlélet legyen az irányadó. Ehhez szükség lenne tanácsadó műsorokra, a jövő szülőket nevelő iskolai foglalkozásokra. Pukánszky pedagógiai-filozófiai meggyőződése, hogy nincs értelme a verésnek, akkor sem, ha a cél világbajnokok vagy világhírű zongoristák nevelése.
(Forrás: Magyar Idők)
2017.10.23.
Természetes, hogy a katolikus iskola befogadja a menekült gyerekeket
Az elmúlt évben hat menekült gyerek kezdett tanulni a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontban. Van közöttük elárvult kongói és muzulmán afgán diák is. Az iskola igazgatója szerint teljesen természetes, hogy befogadják a rászoruló gyerekeket, legyenek azok magyarok vagy menekültek, pedig nem egyszerű a tanításuk: egyszerre kell őket magyarul tanítani, leadni a tantárgyakat és megakadályozni, hogy magányosak legyenek. Mit keres egy muzulmán diák egy katolikus iskolában, és mit szóltak a szülők a menekült osztálytársakhoz? Interjú Rubovszky Ritával, az iskola igazgatójával.
(Forrás: abcug.hu)
2017.10.23.
Nagy rejtély a tanároknál
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint egyébként ez nem jelenti azt, hogy bármelyik iskolában is nem tartanának meg órákat. Szerintük ugyanis helyettesítéssel és óraadó tanárok alkalmazásával az intézmények megfelelően el tudják látni a feladatukat.Így viszont vannak olyan tanárok, akiknek sokkal nagyobb a leterheltsége, mint az elvárható lenne. A Pedagóusok Szakszervezete olyan pedagógusról is tud, akinek
heti 32 órát kell tartania.Lehet, hogy egy külső szemlélőnek ez elsőre kevésnek tűnik, de aki valaha is dolgozott már pedagógusként, az tudja, hogy ez rendkívüli leterheltséget jelent, hiszen nem elég, hogy gyermekekkel kell dolgozni, a házi feladatok javítása és az adminisztráció miatt a tényleges munka sokkal több.
(Forrás: Inforádió)
2017.10.23.
Tanárhiány - értelmetlen helyettesítések Népszava|2017. okt 24. 05:02
Az NGM közlése ellenére a szakképző intézményekben is vannak gondok. A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke szerint a minisztérium nem állított valótlant, ám nem bontotta ki a valóság minden részletét: a feladatellátás valóban biztosítva van, ám a tanárhiány miatt ez sokszor a minőség rovására megy.
Mindig is volt, most is van pedagógushiány ezen a területen. Ám míg régebben lehetett tervezni a túlórákkal, sőt egyesek örültek is, hogy több pénzt kaphatnak, ma ez már nincs így. Túlórapénzt nem fizetnek, és a 22-26 órás felosztás bonyolítja a helyzetet. Ha a tantárgy felosztásban mindenki számára egyenlően 22 óra szerepelhetne, jobban lehetne A helyettesítések sokszor zsúfoltak, gyakran előfordul csoportösszevonás, aminek a szakmai minősége tovább vitatható. Egy ács szakoktató nem fog egy komplett informatikaórát levezényelni.
(Forrás: Népszava)
2017.10.22.
L. Ritók Nóra: Az oktatás, vagy valami más?
Aztán ott a másik nagy falat, a pedagógusok. Azt, amit a probléma kormányokon átívelő kezeletlensége, az utóbbi években a szegregáció felerősödése, a csak az elvárásokat figyelembe vevő központi oktatásirányítás kárként okozott a leszakadó régiókban dolgozó pedagógustársadalomban, nos, azt nem tudom, mikor és hogyan lehet orvosolni. Várni azt, hogy majd a felsőoktatás ad megoldást, nem célszerű. Mert egy fiatal tanerőnél az „életbe” kikerüléskor nem a felsőoktatásban tanult lesz a meghatározó, hanem a gyakorlat, a tantestületek módszertana és értékrendje kezd hatni és épül be nála, hamar alkalmazkodnak hát ahhoz, amit tapasztalnak. Pár hét alatt megértik, mi az elmélet és a gyakorlat különbözősége, ha egy szegregálódó iskolába kerülnek. Aztán már csak idő kérdése, mikor adják fel, vagy válnak olyanná, mint a közeg.
(Forrás: Nyomor széle blog – hvg.hu)
2017.10.22.
Hiába 35 halál, csak tanácsadásra küldik Romániában az oltást megtagadó szülőket
Egyetlen tartózkodással szavazta meg a román szenátus az oltástörvény tervezetét, amely a súlyos kanyarójárvány közepette éles vitát váltott ki a román társadalomban. A törvényről a végső döntést a kétkamarás román parlament képviselőháza hozza meg.Az oltások beadatását 2014-ben kezdték tömegesen megtagadni Romániában a szülők, miután televíziós személyiségek és az ortodox egyházhoz közel álló alapítványok kampányt indítottak az oltások ellen. Ez meg is tette a hatását, a lakosság átoltottsági szintje a járványügyi védettséget jelentő 95 százalékról 80 százalékra csökkent, a kanyarójárvány csaknem tízezer megbetegedést okozott és 35 halálos áldozatot követelt.
(Forrás: hvg.hu)
2017.10.21.
A magyar szputnyiksokk – Nem hülyültünk el a könyvek hatására. Onódy-Molnár Dóra beszélgetése Pléh Csabával
Lesz egy munkatervünk, amelynek csak egy része az, hogy a miniszteri biztos csapata által készített anyagokhoz hozzászólunk. De ezenkívül napirenden szeretném tartani például azt a kérdést, hogy a tudáshordozók és a tudáshoz való hozzáférés megváltozása miként befolyásolja a pedagógiai feladatokat, milyen hatással van a közoktatásra. Azt is, hogy milyen kapcsolat alakulhat ki a pedagógiai mérések és a közoktatási folyamatok között. Ez a téma a PISA- és a kompetenciamérések kapcsán kibontakozó vitában már felmerült. Csapó Benő, a bizottság társelnöke, a PISA-felmérések hazai szakértője a pedagógiai mérés legkiválóbb magyar szakembere, szeretném, ha 2018 tavaszán szerveznénk vele egy nyilvános, tudományos konferenciát. A harmadik dolog, amiben az elnöki közoktatási bizottság mindenképp szeretne előrejutni, az a személyes mozzanat a modern közoktatás körülményei között. Ez a téma érinti a digitalizációt az óvónőktől a tanárokig, és azt is, hogy milyen következményei vannak mindennek a pedagógusképzésre.
(Forrás: 168 óra)
2017.10.21.
Minden gyerek jó valamiben, de mi mintha csak aranyérmeseket akarnánk nevelni
Lannert Judit közgazdász, szociológus, oktatáskutató. Nemrég a blogján Tehetséggondozás lufi címmel arról írt, hogy miközben milliárdokat költ el a kormány a tehetséggondozásra hivatkozva, az eredményeket alig vizsgálják. Ha mégis megtennék, akkor lesújtó számokat kapnának, hiszen a tehetséggondozásra fordított hatalmas pénzeknek nemzetközi felmérések szerint alig van hatásuk. Erről, a rossz pedagógusokról, a gyerekek túlterheltségéről és az egyházi iskolák elitizmusáról is beszélgettünk vele.
(Forrás: 24.hu)
2017.10.21.
Radó Péter: Lyukas marokkal Hogyan pazaroljuk az oktatásra költött forrásokat?
A kormányzat szinte minden pénzt kivont az iskolai fejlesztési programokból, a pedagógus-továbbképzésekből és más hasznot hajtó tevékenységekből, és a rengeteg uniós forrást az új államkonzervatív rendszer új – mérhetetlenül buta és kontraproduktív – kormányzási eszközeinek létrehozására fordította. Így például valódi intézményértékelő tanfelügyelet helyett az egyes pedagógusok kontrollját végző szakmai ellenőrzésre. Vagy olyan pedagógus-előmeneteli rendszerre, aminek semmi köze az elvégzett munka minőségéhez. Csináltak még pocsék állami egyentankönyveket, lepapírozott és értelmetlen továbbképzéseket, túlszabályozó központi sillabuszokat és azok kozmetikai módosítgatását, s csinálnak nemsokára lőtereket és lovardákat.
(Forrás: Magyar Narancs)
2017.10.20.
Társasjátékkal az élhető társadalomért. Nyirati András írása
Demokrácia, aktív állampolgárság, társadalmi felelősségvállalás, szolidaritás… Gyakran használt szavak, néha elcsépeltnek tűnnek, néha hiányoznak, néha az emberek (mi) nem értik, mi közük hozzájuk. Egy csoportnyi fiatal arra kereste a választ, hogyan lehetne ezekkel szórakoztatóan, de mégis komolyan foglalkozni. Így jött létre a miEGYmás – a demokratikus közösségek társasjátéka.A kezdeményezést Az emberség erejével Alapítvány indította a Nemzeti Tehetség Programhoz való pályázással, majd a támogató döntést követően indult a munka. Első lépés a tehetséges, aktív fiatalok bevonása volt, ők lettek a miEGYmás, akkori nevén Nem hősök, felelősök! társasjáték fejlesztői. A projektet az alapítvány által fenntartott Élmény Tár Tanoda önkéntesei, illetve a Pécsi Tudományegyetem különböző képzésein tanuló egyetemisták között hirdettük, ebből a két, egymást átfedő csoportból alakult ki a résztvevők köre.
(Forrás: Tani-tani Online)
2017.10.20.
Jobb nem kritizálni a kormányt, ha az ember tanítani akar
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság elmarasztalta azt a szakközépiskolát, ahová azért nem vettek fel egy tanárt, mert a Facebookon a magyar oktatáspolitikát kritizálta. A TASZ szerint egészen a bejegyzésig úgy volt, hogy Vári Anikót felveszik az iskolába, azonban a Facebook-bejegyzése miatt az igazgató mégis meggondolta magát. A TASZ bejegyzéséből kiderül, hogy a pedagógus iskolában tanító férjét később felelősségre vonta az igazgató a bejegyzés miatt, majd elutasította az állásjelentkezését.A TASZ az EBH-hoz fordult, ahol megállapították, hogy politikai véleménye alapján diszkriminálták az iskolánál. Az eljárási költség mellett 300 ezer forint bírságot kell fizetnie az iskolának, de megtámadták a döntést, vagyis még nem zárult le teljesen az ügy. Az eset azért is különösen érdekes, mert a tanárhiány most már egész Magyarországon komoly problémát jelent.
(Forrás: Index)
2017.10.19.
Pedagógusi robot - Több tízezer tanórán kell helyettesíteni
Országosan a harmincezret is meghaladhatja azoknak a tanóráknak a száma, amelyeket csak helyettesítéssel tudnak megtartani a tankerületi központok által fenntartott iskolákban – derült ki a Klebelsberg Központ (KK) megkeresésünkre küldött adataiból. Azt szerettük volna megtudni, hogy a KK fenntartásában működő intézményekben összesen mennyi pedagógus álláshely van, és ezek közül mennyi betöltetlen. A következő választ kaptuk: "2017. október 17-én a tantárgyfelosztásokban országosan 93 450 pedagógus szerepel, közel 1300 státusznyi tanórát látnak el túlórában a pedagógusok, ebben semmi szokatlan nincsen, hiszen ez évtizedek óta így működik". Vagyis a KK-s iskolákban legalább 1300 pedagógus hiányzik – és akkor a Nemzetgazdasági Minisztérium által működtetett szakképzőkről és az egyházi iskolákról még nem esett szó. Noha az 1300-as szám látszólag eltörpül a 93 ezerhez képest, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke rámutatott: ez összességében több tízezer túlórát jelent a tanároknak.
(Forrás: Népszava)
2017.10.19.
Finnországban sokkal nagyobb a tanári szabadság, tízszeres a túljelentkezés a pályára
„A finn oktatási rendszer szíve a tanár, akiben bizalom van, és tudás” – ez olvasható a konferencia beharangozójában, miközben egy tanár állandóan három tűz közé szorul: meg kell felelnie a gyerekeknek, a szülőknek és nem utolsósorban az intézményi rendszernek. – Valóban – mondja Bodnár Lilla –, ez így van Finnországban is, azzal a különbséggel, hogy a tanterv sokkal kevésbé határoz meg feladatokat a tanár számára, vagyis, a magyarországi rendszerrel szemben például, sokkal nagyobb szabadságot ad neki. És létezik egy, a tanárokba vetett társadalmi bizalom. Ezt azt jelenti, hogy amikor a szülő betuszkolja a gyereket az iskolába, azt gondolja: a gyerekem jó helyen, jó kezekben van. Így a „három tűz” közül kettő máris „alaplángra” került. A harmadik viszont hatalmas kihívásokat jelent a tanár számára.
(Forrás: 168 óra)
2017.10.19.
Orvos helyett szülő – Minden résztvevő számára terhes a hiányzásigazolási rendszer
Felesleges igazolások – „A rendelési időmnek esetenként 60-70 százaléka is azzal telik, hogy igazolásokat állítok ki. Ennek csak egy része, hogy a nálam megjelenő beteg gyerekek hiányzását igazolom, sok szülő telefonon keres vagy egyedül jön a rendelőbe” – kezdi dr. Korausz Etelka házigyermekorvos, aki már jó ideje próbálja felhívni a figyelmet, hogy az iskolai igazolások rendszere rossz. A Házi Gyermekorvosok Egyesülete az érintett orvosok és a szülők körében közvélemény-kutatást kezdett az óvodai és iskolai hiányzások igazolásának jelenlegi helyzetével és annak megítélésével kapcsolatban.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
2017.10.19.
Czibere: 2020-ra megszüntetik az utolsó nagy létszámú gyermekvédelmi otthonokat
Czibere Károly a felzárkóztatáspolitika területén tett lépések között említette a három év alatti gyermekek és édesanyjuk számára napközbeni szolgáltatásokat nyújtó Biztos kezdet gyermekházak rendszerének bővítését, az három év felettiek óvodáztatásának kötelezővé tételét, az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztését, valamint azt is, hogy az első kilenc évfolyamban valamennyi diák ingyen kapja a tankönyveit. Hozzátette: bővítik az iskolai eredményességet javító, a lemorzsolódást csökkentő tanodahálózatot is. A gyermekjóléti központok számát négyszeresére növelték, így ma minden járásban működik ilyen. A gyermekvédelmi jelzőrendszernek köszönhetően – mellyel már a pedagógusok és az egészségügyben dolgozók számára is kötelező az együttműködés – időben észlelhetők a gyermekek veszélyeztetésének, elhanyagolásának, bántalmazásának jelei – közölte a politikus.
(Forrás: Magyar Idők)
2017.10.19.
Mindegy, van-e elég óvónéni, ha pár óra után hazamennek a gyerekek
A befutó valószínűleg egy cigány óvónő lesz majd – tájékoztatott a polgármester. Jelentkezett ugyanis egy Debrecenben élő fiatal nő, aki pályakezdő ugyan, de Borsodból származik, és szívesen visszatérne ide, ha lenne hol – versenyképes fizetésért – elhelyezkednie. “Látja, ez is jó példa arra, amit mondtam: ez a lány egykor azért költözött el erről a vidékről, mert nem talált tisztességes fizetésért munkát. Most viszont nekünk nagyon fontos lenne, ha a dadák mellett egy cigány óvónő is dolgozna az óvodában.”
(Forrás: Eduline)
2017.10.18.
Nahalka István: A gimnáziumok rangsoráról
Érdekes kérdéseket vet fel annak a kiadványnak a megjelenése, amely a HVG Kiadó jóvoltából minden évben közli a gimnáziumok egyfajta rangsorát. E listák, egyáltalán a rangsorkészítés megítélésével kapcsolatban lényegében két eltérő nézet alakult ki. Vannak a sorrendet fontosnak, hitelesnek tartók, és vannak azok, akik már az ilyen listák elkészítését is rendkívül problematikusnak ítélik. A fő vitakérdés a két tábor között az, hogy vajon hiteles lehet-e az iskolák tevékenyégének értékelése annak figyelembe vétele nélkül, hogy kiket tud magához vonzani az iskola, hogy tehát milyen szintről indulnak a „sikerek begyűjtésében” azok a gyerekek, akik az egyes iskolákba járnak.
(Forrás: Tani-tani Online)
2017.10.18.
A gyógypedagógusok is külföldre menekülnek
A tanárokat képviselő szakszervezet szerint azért is kevés a magyar gyógypedagógus, mert az alacsony fizetések miatt vannak, akik külföldön dolgoznak. Havi nettó 130 ezer forintért nem maradnak itt a pályakezdő fiatalok. Némelyikük pedig még ennél is kevesebbet keres.
„Az életpályamodell, az úgymond becsődölt. Ha nem állami szférában dolgozik, és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt alkalmazzák rájuk, akkor ezek a gyógypedagógusok csak a mindenkori garantált szakmunkás bérminimumot kapják meg. Ugyanis a KJT-ben a bérek, azok teljesen összetorlódtak, 2008-óta nincs a KJT-ben bérfejlesztés” – mondta el a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének szegedi képviselője, Guba János.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.10.18.
A gyermekorvosok szerint enyhe betegség esetén a szülő is igazolhatná a hiányzást
A gyerekeknek joguk van közösségben lenni, nem kell őket otthon tartani például egy nátha miatt, a szakma javaslata szerint pedig a szülőknek is nagyobb szabadságot kellene adni, hogy igazolhassák, ha egy ártatlanabb betegség miatt a gyermek otthon marad. Gyakran jelenleg is vizsgálat nélkül, egy telefon után, látatlanban írja meg az igazolást az orvos a gyerekeknek – erről Pölöskey Péter, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) vezetőségi tagja, házi gyermekorvos beszélt a Magyar Nemzetnek.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.10.18.
Szabó Anna: A gyerekek mindent kibírnak
A kiskölköt kiszúrtam magamnak. Nem volt nehéz. Ugrómókus. A neve állandó használatban. Még nincs papírja, csak helyzet. Három osztálytársa jár hozzám. Majd egyszer ő is fog, de a folyamat hosszú, addigra az elmaradás hatalmas lesz. Kérdezem a tanító nénit, vihetem-e őt is a másik két fiúcskával? – Bármikor, bármelyik óráról. Vidd csak! – annyit tesz még hozzá: Sötét.
(Forrás: OFOE honlapja)
2017.10.17.
A magyar iskola jelenleg nincs fejleszthető állapotban
A magyar diákok negyede funkcionális analfabéta: ilyen címmel is találkozhattunk a legutóbbi PISA felmérés eredményeinek megjelenése után. A 2015-ös felmérés kapcsán rengetegen kezdték temetni a hazai oktatást, miközben Radó Péter oktatáskutató azt mondja:nem 2015-ben estem pánikba, hanem még 2010-ben. De az tény, hogy azóta is pánikban vagyok.Az ELTE Szociológia Szakos Hallgatói Érdekképviselete által rendezett Hogyan tovább, közoktatás? című előadáson az oktatáskutató arról beszélt, hogy a hét évvel ezelőtti kormányváltás után az akkor bejelentett változások következményeképpen tudni lehetett, hogy lejtőre kerül majd a hazai oktatás. A teljesítményromlás nem volt kétséges, ezt pedig nem csak a PISA-eredményekből, hanem az összes lehetséges eredményességi indikátorból tudjuk.
(Forrás: 24.hu)
2017.10.17.
Kütyük a tanórán – Figyelemelterelés, vagy az oktatás forradalmasítása?
Kayla Delzer általános iskolai tanár hagyja tanítványait, hogy a telefonjukon lógjanak, Instázzanak és YouTube videókat nézzenek. Mindezt a tanórán. Az ideas.ted.com cikke következik Eriksson Zsófia fordításában.
Sok iskola viszonyul negatívan a modern technológia eszközeihez: egyfajta szükséges rosszként tekintenek a kütyükre, amelynek jelenlétét szabályozni kell, ha tiltani már nem is lehet. Az Észak-Dakotában tanító Kayla Delzer ezzel szemben abban hisz, hogy a technológia forradalmasíthatja az oktatást. Persze csak akkor, ha bölcsen döntünk arról, mit és hogyan használunk óráinkon (TEDxFargo előadás: Az osztálytermek újragondolása – Tanárok diákcipőben angol nyelvű videó).
(Forrás: Modern Iskola)
2017.10.17.
Az iWiW sorsára juthat a Facebook?
Az elmúlt években többször arra jutottak a közvélemény-kutatások, hogy a jókora részt a tinik által sikerre vitt Facebook egyre kevésbé menő a kérdéses demográfia körében. A Piper Jaffray (via Recode) 6100 fő megkérdezésével készült reprezentatív kutatása megerősíti az eddigi adatokat, a jelek szerint hosszabb távon bőven van miért aggódnia Mark Zuckerbergnek. A felmérés alapján az egyesült államokbeli tinik preferált közösségi hálózata a Snapchat, a válaszadók 47 százaléka voksolt rá. A második legnépszerűbb hálózat 24 százalékkal az Instagram, a harmadik helyre 9 százalékkal a Facebook jött be, míg a sereghajtó 7 százalékkal a Twitter lett.
(Forrás: Origo)
2017.10.17.
Népszerűek az idén először indított ápolói mesterképzések
A másfél éves képzés során a diplomás ápolók olyan kompetenciákat sajátítanak el, amelyek révén bizonyos orvosi jellegű tevékenységeket önállóan is végezhetnek majd - írják. Jelenleg hat specializációban folyik MSC fokozatú ápolóképzés.Az ápolói mesterképzésben részt vevők október 25-ig még jelentkezhetnek a Michalicza-ösztöndíjra. A program résztvevői az első félévben 640 ezer forint támogatásban részesülnek, de a második félévtől is legalább 320 ezer, illetve legfeljebb 640 ezer forint a támogatási összeg. Az ösztöndíjra azok pályázhatnak, akik vállalják, hogy a szakképzettség megszerzését követően öt évig a végzettségnek megfelelő munkakörben, azon belül is legalább három évig teljes munkaidőben állami egészségügyi szolgáltatónál dolgoznak
(Forrás: Eduline)
2017.10.17.
Bruttó 269 ezer alatt nem tárgyal a magyar Z generáció
A 14–25 évesek, az úgynevezett Z generáció számára a tájékozódás kiemelkedően legfontosabb eszköze a világháló. Kétharmaduk számára a közösségi oldalak, illetve az online hírportálok jelentik az első számú információforrást, és a személyes kapcsolatrendszer jelentősége is messze megelőzi a hagyományos médiáét, a tévéét, a rádióét és a nyomtatott sajtóét. Szinte mindenki (99 százalék) fenn van a Facebookon: abszolút többségük naponta legalább egy-két órát közösségi oldalakon tölt, elsősorban chateléssel. Az online médiából származó politikai-közéleti tájékozódásban kimagasló az index.hu szerepe, a második helyért pedig a hvg.hu és a 444.hu verseng. Valamelyest lemaradva követi ezeket az origo.hu és a 24.hu, míg a bulvárosabb hírforrások és a napilapok online változatai ennél kisebb közönséget vonzanak. Bő négytizedük (de a 20 évesnél fiatalabbaknak már a fele!) nem közvetlenül keresi fel a hírforrásokat, hanem az ismerősei Facebook-megosztásai nyomán jut el az információkhoz – derül ki a Medián friss felméréséből.
(Forrás: hvg.hu)
2017.10.17.
Uniós milliárdok morzsolódnak a diákokkal együtt
Hatalmas összeget, összesen 27 milliárd forintot fordít a kormány a végzettség nélküli iskolaelhagyás visszaszorítására – tudtuk meg az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi). A pénzt különböző projektekben hasznosítják, amelyek a végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia keretében valósulnak meg. A költségek szinte egésze uniós forrás, a stratégiához kapcsolódó EFOP projekteket 2015-ben, 2016-ban és idén írták ki, az Emmi tájékoztatása szerint mindegyik megvalósítása folyamatban van.
(Forrás: Népszava)
2017.10.16.
Már nem minden fekete és fehér az oktatásban
2018 szeptemberétől az újonnan diagnosztizált BTMN-es gyerekek nem kaphatnak felmentést az osztályozás alól. Ez az, amit most mindenki kiforgat. Sokan azt állítják, hogy mostantól a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeket is osztályozni fogják. Az SNI-s gyerekeket csak szakértői bizottság diagnosztizálhatja, meghatározott protokoll eredményei alapján, a BTMN-es gyerekeknél a szakszolgálat is megállapíthatja a problémát. A fejlesztéseknek köszönhetően sok esetben képesek lesznek jó teljesítményt nyújtani. Aki fejlesztésre szorul, az a fejlesztést kapja meg, ne az legyen a megoldás, hogy felmentjük.
(Forrás: Világgazdaság)
2017.10.16.
Tudásalapú ország - 2018 – Momentum
Olyan oktatási rendszert építünk, ahol a középpontban tényleg a gyerekek állnak: ahol nem egyendiákokat nevelünk ki, hanem az egyéni igényekre helyezzük a hangsúlyt, hogy mindenki a legtöbbet hozhassa ki magából. Lépést tartunk a világgal: kihasználjuk a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket és személyre szabott oktatást biztosítunk minden gyereknek. Felszámoljuk a jelenlegi túlzó központosítást, visszaadjuk az intézmények autonómiáját és felelősségét. A pedagógusokat megbecsüljük: javítjuk munkakörülményeiket, csökkentjük adminisztratív terheiket, és a modern oktatás követelményeinek megfelelő képzést biztosítunk nekik. A magas színvonalú oktatást mindenki számára egyformán hozzáférhetővé tesszük: átjárható és méltányos iskolarendszerben gondolkozunk. A minőségi közoktatásra nyitott, európai szinten is versenyképes és innovatív felsőoktatást építünk ki.
(Forrás: Momentum)
2017.10.16.
Az EMIH tulajdonába került a Zsigmond Király Egyetem
„Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség hivatalosan is szeretné tudatni, hogy tulajdonába került a Zsigmond Király Egyetem. A hitközség a vásárlástól a felsőoktatás fejlesztésére vonatkozó hosszú távú stratégiájának megvalósulását reméli. Az egyetem világi, szekuláris jellege nem változik” – hangzik az a közlemény, amelyet az EMIH küldött lapunknak az ügyben. Eszerint az EMIH tulajdonosi szerepvállalásával a világszerte magasan jegyzett tudományos műhelyek sorába emelkedhet. Tovább erősödhet az egyetemen folyó üzletember-képzés és társadalomtudományi oktatás színvonala is. A tervek szerint egy külön helyszínen egyházi képzés is indul úgy, hogy eközben a korábbi korszerű, világi ismeretek átadását célzó szerkezeti felépítés érintetlen marad.
(Forrás: 168 óra)
2017.10.16.
A határkerítés maradna, a központosított oktatási rendszer repülne – nyilvános a Momentum programja
A program oktatáspolitikai fejezete szerint egyből megszüntetnék az államilag központosított rendszert, az iskolák nagy szabadságot kapnának a helyi tantervek kidolgozásában, ezzel párhuzamosan csökkentenék a pedagógusok óraszámát és túlterheltségét is. Az egyentankönyvek helyett biztosítanák a szabad könyvpiacot. A röghöz kötést kivezetnék, és az első tanévben mindenki számára ingyenessé tennék a felsőoktatást.
(Forrás: Magyar Narancs)
2017.10.16.
Átfogó fejlesztési program indul az iskolaelhagyás csökkentésére
Az európai uniós tapasztalatok és ajánlások azt mutatják, hogy azok az oktatási intézmények, amelyekben a legnagyobb a lemorzsolódás, egyedül nem képesek előrelépni a probléma megoldásában. Ezért fontos, hogy ezeket az intézményeket pontosan beazonosítsák, és „védőhálót” vonjanak köréjük: összekapcsolják más iskolákkal az OH, a gyermekvédelem és a családgondozás szakembereivel. Fontos,
hogy ne „távolról jött” szakemberek akarják megmondani egy-egy iskolában, hogyan kell kezelni a lemorzsolódást, hanem a térségben dolgozó, képzett szakembereket vonjanak be a munkába, akik együttműködnek az OH-val. A programban legalább 1800 pedagógust képeznek tovább, és 30 ezer nagyrészt hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulót fejlesztenek.
(Forrás: Magyar Idők)
2017.10.16.
Itt az új egyetemi rangsor: nyolc magyar egyetem került fel a listára, tarolnak az orosz intézmények
Újabb listát hozott nyilvánosságra a globális felsőoktatási rangsorairól ismert brit Quacquarelli Symonds (QS), ezúttal a feltörekvő európai országok és a közép-ázsiai államok felsőoktatási intézményeit értékelték. Nyolc magyar egyetem került fel a listára. A Szegedi Tudományegyetem a 27., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 28., az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 30. helyet szerezte meg.A Debreceni Egyetemet a 35., a Budapesti Corvinus Egyetemet a 45., a Pécsi Tudományegyetemet a 63. helyre sorolták a szakemberek. a listán a Miskolci Egyetem (110. hely), illetve a Nyugat-magyarországi Egyetem is szerepel (201-250. hely).
(Forrás: Eduline)
2017.10.16.
CEU: megfelelnek a feltételeknek, nem kell meghosszabbítani a határidőt
A CEU szerint teljes mértékben megfelelnek a magyar hatóságok és New York állam közötti megállapodásban meghatározott, az Egyesült Államokban végzett oktatási tevékenységről szóló követelményeknek.
A CEU felszólítja a magyar kormányt, hogy írja alá a megállapodást, és küldje tovább a Parlamentnek jóváhagyásra. A megfelelési határidő meghosszabbítása, amelyet ma az Országgyűlés elfogadott, az Egyetemet és a magyar tudományos közösséget feleslegesen teszi ki még egy év jogbizonytalanságnak.
(Forrás: Eduline)
2017.10.16.
Hiába alakult át a Klik, egyre több iskolát vennének át az egyházak
Az egyházi iskolák előtörésének az is kedvez, hogy a kormány az elmúlt években nemcsak, hogy egyre nagyobb összegekkel támogatja az ilyen típusú intézményeket, hanem az is, hogy az elmúlt években fokozatosan visszaszorították az alapítványi iskolákat. A Tárki által készített Társadalmi riport 2016 című tanulmánykötetből például kiderül: folyamatosan csökken a magániskolák aránya 2010 óta. Míg 2010 és 2014 között az alapítványi iskolák aránya 20 százalékkal csökkent, az egyháziaké 68 százalékkal nőtt. Így például míg a 2001/2002-es tanévben csak 144 egyházi általános iskola volt, ez a szám a 2015/2016-os tanévre 346-ra nőtt. Ehhez hasonlóan az egyházi fenntartású gimnáziumok száma is 88-ról 159-re nőtt, míg a szakgimnáziumoké (korábbi nevén: szakközépiskola) 23-ról 91-re, a szakközépiskoláké (korábbi nevükön: szakiskolák) pedig 19-ről 50-re.
(Forrás: Magyar Narancs)
2017.10.16.
Klik-vezető: Nem kéne annyit foglalkozni a pedagógushiánnyal
Hajnal Gabriella a Világgazdaságnak egészen pontosan azt mondta: „Nem látom indokoltnak, hogy most ennyire foglalkoznak ezzel a témával, hiszen ma sem nagyobb a hiány, mint korábban”. A meglepő kijelentést azzal indokolta, hogy csökken a gyereklétszám, a pedagógusstátuszok száma pedig folyamatosan nő. Ahol pedig nő a népesség, vagyis több gyerek jár iskolába, folyamatosan biztosítják a tankerületek az új tanári státuszokat, illetve a korábbról örökölt szaktanári hiányt. Sőt, áll az interjúban, a „gyógypedagógus-hiányt is pótolni akarják az állami fenntartók”.
(Forrás: hvg.hu)
2017.10.16.
Újra iskolában dolgozik a diákok pénzét lenyúló "fideszes tanár"
Újra egy iskolában alkalmazzák azt a tanárt, aki lenyúlta a gyerekek pénzét korábbi munkahelyén az iskolai alapítványból, ráadásul ennek egy részét végül nem is fizette vissza – tudta meg a hvg.hu. A diákokra szánt milliókat meglovasító tanár a belvárosi önkormányzatban a Fidesz által delegált bizottsági tag volt, de pár napja lemondott. Talán mert a sikkasztás miatt indult nyomozás hamarosan lezárul, a Klik viszont így is nemcsak felvette, de szabályosan titkolja, hol alkalmazzák – újra közpénzből – a tanárt.
(Forrás: hvg.hu)
2017.10.16.
Magukra hagyott tanodákat látogatott a Tanítanék Mozgalom az Adománytaxival
Az Adománytaxi nevű civil szervezet azért kereste meg a Tanítanék Mozgalmat, mert a tanodák ínséges helyzetében szorosan összekapcsolódik a szociális és az oktatásügy. A körút számunkra, pedagógusok számára nem csak kapcsolatépítési lehetőséget, de fontos szakmai tapasztalatot is jelentett.
(Forrás: Kettős mérce)
2017.10.15.
A gyerekek a jelenhedonizmusban élnek
Nem az a gyerek boldog, akivel csak jó dolgok történnek, a rosszakat pedig eltitkolják előle a szülei, hanem az, aki ismeri a saját életmeséjét, és a rossz dolgokat is megtanulja kezelni, és jóra fordítani. Hogyan segítsünk a gyerekünknek abban, hogy a saját életének mesehősévé váljon, hogy elhagyja a komfortzónáját, megküzdjön a belső sárkányokkal, hogy erőforrásokat tudjon magával vinni, hogy segítséget tudjon kapni és adni, fel tudjon mászni a saját égig érő fájának a tetejére? Dr. Kádár Annamária mesepszichológus tartott előadást a Dívány olvasóinak.
(Forrás: Divány)
2017.10.15.
Ritók Nóra: Sikersztori?
Az egyik faluban pár éve még szinte minden gyerek halmozottan hátrányos helyzetűnek minősült, ma pedig az elsősök között csak egy gyerek volt az, legalábbis statisztikailag. Még sosem éreztem ennyire éles különbséget a jogszabályok mozgásterében változó statisztikai adatok és a valós helyzet között.Hogy miért veszélyes ez? Leginkább azért, mert követhetetlenné teszi a szegregációt az oktatásban. Ma ugyanis ez az alapja a szegregáció meghatározásának. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet igazolható megléte.
(Forrás: hvg.hu)
2017.10.15.
Kiderült, mi az igazi oka, hogy Orbán ad még egy évet a CEU-nak
A magyar kormánynak még két hete lenne, hogy levélben próbálja megnyugtatóan lezárni vitáját a bizottsággal. Ha ez nem sikerülne, akkor megnyílt volna az út a bírósági kereset előtt, amely végén luxemburgi bírák dönthetnek a törvényről. Márpedig a Velencei Bizottság korábbi állásfoglalása azt vetíti előre, hogy az európai bírák előtt nem lenne esélye a törvénynek. A garantálható vereséget előzi meg a magyar kormány azzal, hogy egy évet még ad a feltételei teljesítésére a CEU-nak. (A magyar Alkotmánybíróság közben komótosan gondolkodik.)
(Forrás: hvg.hu)
2017.10.14.
Web 2.0. eszközök – linkgyűjtemény szakértőtől
Igazi "kincsesládának" nevezték a pedagógusok azt az internetes listát, amin több tucatnyi oktatásban használható online alkalmazás linkjét lehet elérni, kezdőknek és haladóknak is, pl. animáció-szerkesztőt, digitális történetmesélő alkalmazást, gondolattérképet, online feladatlapokat, stb. A hiánypótló gyűjtemény elérhetőségét és használatát segítjük cikkünkkel.
(Forrás: Modern Iskola)
2017.10.13.
Deák Dániel a szabadságról és az autonómiáról - videó
Deák Dániel a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Corvinus Egyetemen működő tagszervezetének képviseletében a szabadság és az autonómia védelmében nyilatkozik Rónai Egonnak. A Corvinus FDSZ szervezete a debreceni eseményekkel kapcsolatban szolidaritását fejezte ki a Debreceni Egyetem FDSZ szervezetével, amelyik kifogásolta az ellenvéleményt kifejező kollégákkal kapcsolatos bánásmódot. A Putyin diszpolgárrá avatásával kapcsolatos ellenvéleményről van szó. Nehéz áttörni a passzivitást. Hiányzik az egyetemi oktatók életályája közötti szinergia.
(Forrás: atv.hu)
2017.10.13.
A Kodály-módszertől lettek jobbak a tanulmányi eredmények
.Hét évvel ezelőtt az észak-angliai Bradford egyik szegényebb, de nagy népsűrűségű részén található muszlim iskola, a Feversham College még az országos lista végén állt, jelentősen lemaradva az országos átlagtól.Jelenleg a tanulók 74%-os átlagteljesítménye jóval az országos 53%-os átlag fölött van olvasásban, matematikában és írásban, ezzel pedig az ország iskoláinak legjobbjai közé, a top-10%-ba kerültek. Ahhoz, hogy a jelenlegi szintre eljussanak, fontos szerepe volt a Kodály-módszernek.
(Forrás: Papageno)
2017.10.12.
Kerényi Kata: Fideszes oktatás: tudomány helyett bulvár
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet felszámolása (bocsánat: sikeres átalakítása) után két vidéki felsőoktatási intézmény (az egri Eszterházy Károly Egyetem, illetve a Kecskeméti Főiskola) is rohamos fejlődésnek indult és vált hirtelen meghatározó szaktekintéllyé a hazai pedagógiában. A napokban jelent meg a világhálón az új oktatásfejlesztési portál, a tantrend.hu az Eszterházy Károly Egyetem fenntartásában és gondozásában. Már maga a honlap indulásának bejelentése is nagyon informatívra sikerült. “Nevéből is adódóan, a TanTrend foglalkozik mindennel, ami tan, és mindennel, ami a tanuláshoz, oktatáshoz, pedagógiához kapcsolódó trend, azaz szokás, hagyomány, vagy jó gyakorlat” - hirdeti büszkén a felszántott és sóval behintett OFI honlapja utolsó leheletével.
(Forrás: B1 BLOGCSALÁD )
2017.10.12.
Tanulók népszerűsítették a különböző szakmákat
Nagyon sok szakmai szervezet összefogásával jött létre a rendezvény, gyakorlatilag az összes fővárosi hiányszakma is képviseltette magát – mondta lapunknak Németh-Tóth Edit a Szakmázz! – pályaválasztási kiállítás fő szervezője.A számok is önmagukért beszélnek: 76 szakképzést nyújtó iskola mutatkozott be a kétnapos rendezvényen, 103 fővárosi szakmával ismerkedhettek a látogatók, 12 munkáltató és szakmai szervezet is fontosnak tartotta, hogy bemutatkozzon a jövő nemzedékének.
(Forrás: Magyar Idők)
2017.10.12.
Kollégiumi modellprogram indul hátrányos helyzetű tanulóknak
A kormány által 110 millió forintos forrásból meghirdetett „Kollégium Plusz” elnevezésű program célja, hogy megelőzzék a szegény családban élő gyermekek és a tartós rászorultságban élők lemorzsolódását a köznevelési intézményekből, továbbá segítsék a gyerekek továbbtanulási mutatóinak javítását.
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére, valamint a kollégiumi körülmények között megvalósuló gyermekjóléti prevenciós projektek támogatására szolgáló programot három évre, felzárkózási, megelőzési céllal hirdette meg a kormány. A felzárkózást elősegítő projekt keretében hat kollégiumban évente várhatóan 180-200 gyermek vesz részt.
(Forrás: Magyar Idők)
2017.10.12.
A CEU nem örül, hogy módosítják a felsőoktatási törvényt
Kedvezményt ad a kormány a CEU-nak, módosítják a törvényt- Egy év haladékot adnak, hogy megfeleljen az új feltételeknek.Elvileg tehát kedvezményt adtak a CEU-nak, az intézet azonban ezzel nem feltétlenül ért egyet:
A CEU üdvözöl minden olyan kezdeményezést, ami csökkenti a bizonytalanságot. Az igazságügyi miniszter mai javaslata a határidők megváltoztatásáról azonban meghosszabbítja a bizonytalanság időszakát.
A CEU sajtótájékoztatójában továbbá azt írja, hogy a fennmaradását biztosító megállapodás New York állam és a magyar kormányzat között készen áll az aláírásra, azt már csak ratifikálni kell.
(Forrás: Index)
2017.10.12.
Rongyrázás vagy hagyomány? Megúszni a szalagavatót potom százezer alatt
Már le is csúszott a legjobb ajánlatokról az, aki csak most kezd el felkészülni a decemberi szalagavatóra, de azok sem lehetnek felhőtlenül boldogok, akiknek maradt idejük a szervezésre. Hacsak nincs nagy szerencséjük az iskolával, a szülőknek ezután a gyerekük esküvőjéig nem lesz egyetlen olyan estéjük sem, ami miatt ekkora költségekbe kell verniük magukat. Cégek tömkelege viszont rendkívül jól jár azzal, hogy a szalagavatón nem sokan szeretnének spórolni.
(Forrás: hvg.hu)
2017.10.12.
Nőtt a szülők minimálbére, a gyerekek ezért nem ehetnek ingyen a csongrádi menzán
Csongrádon behajtanák a be nem fizetett menzadíjakat, de eddig még egyetlen esetben sem indították el az eljárást. Az is kiderült, hogy a minimálbérek emelkedésével, tavaly óta hatvannal kevesebb gyerek étkezhet kedvezményesen a város menzáján. Csongrádon behajtanák a be nem fizetett menzadíjakat, de eddig még egyetlen esetben sem indították el az eljárást. Az is kiderült, hogy a minimálbérek emelkedésével, tavaly óta hatvannal kevesebb gyerek étkezhet kedvezményesen a város menzáján.
(Forrás: hvg.hu)
2017.10.12.
Félmilliós fizetésért sem talál óvónőt a borsodi Tornanádaska
„Tornanádaska kirívó eset, ennyire nem vészes az országos helyzet”– mondta Verba Attiláné, Pedagógusok Szakszervezete óvodai tagozatának vezetője, amikor kérdeztük, mennyire általános a pedagógushiány. A helyzet azonban évről évre romlani fog, ahogy egyre több óvónő megy nyugdíjba, magyarázta. Itt üt vissza az is, hogy óvodapedagógusok 99 százaléka nő, ugyanis ők előbb mehetnek nyugdíjba. Főleg a kisebb városok, falvak vannak veszélyben; ezeket a településeket érinti leginkább a óvodapedagógusi állomány elöregedése, ami a munkaerőhiány legfőbb oka, mondta a Békés megyében óvónőként dolgozó szakszervezeti vezető.
(Forrás: hvg.hu)
2017.10.11.
Egy újabb sokatmondó ábra a tanári bérekről
Most Nahalka István oktatáskutató hasonlította össze a KSH adatai alapján az oktatásban dolgozók átlagbérét a nemzetgazdasági átlagbérrel. Nos, a helyzet e szerint nem ilyen rózsás, és különösen nem, ha hozzátesszük, idén vége van a többlépcsőre húzott (és közben a minimálbérhez rögzítést elvesztő) béremelésnek.
Mint Nahalka írja, „látható, hogy igaz ugyan, hogy a 2013-ban kezdődött fizetésemeléssel javult a helyzet a 2012. évi mélyponthoz képest, ám az emeléssel sem sikerült visszakerülni a 2003-as (az oktatásban dolgozók számára leginkább előnyös) szintre.” Sőt – ezt már mi tesszük hozzá –, a 2007-es szintet sem éri el.
(Forrás: hvg.hu)
2017.10.11.
Akkora a tanárhiány, hogy van olyan osztály, ahol az idén még se matek-, se angolóra nem volt
Egy Nógrád megyei iskola pedig hat hét alatt négy informatikatanárt fogyasztott el, akik közalkalmazottként még a pedagógusi bérnél is kevesebbet kaptak. Mendrey László is vendége volt az ATV Start című műsorának csütörtökön. Krug Emília azzal kezdte a beszélgetést, hogy információi szerint egy ceglédi középiskolában van olyan osztály, ahol idén még nem volt matematika- és angolóra, mert nincs tanár. Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke elmondta: ő is hallott erről, de ez koránt sem egyedi eset. Az atv.hu szerkesztősége szerdán próbált utánajárni a történetnek, de mind az iskola igazgatója, mint az intézményfenntartó elzárkózott a nyilatkozattól. Ugyanakkor nem is cáfolták a hírt.
(Forrás: atv.hu)
2017.10.11.
Az oktatás bukott, a nyugdíjasok nyertek a kormány nagy pénzszórásán
A kormány a jelek szerint afféle jut is, marad is megoldást választott. Már év közben megemelte a bevételi és a kiadási előirányzatot, majd az év végéhez közeledve újabb 616 milliárdot szórt ki az ablakon. Pluszforrásokat adott az egyházaknak, sportszervezeteknek, és Erzsébet-utalványt küldött a nyugdíjasoknak. Viszont a bevételi többletből a krónikus fizikai és pénzügyi deficitekkel küszködő humán ágazatok alig láttak valamit. Az egészségügy legfeljebb minimális mértékben részesült belőle, alig valamivel költhetett többet, mint amennyi pluszbevétel a járulékokból befolyt. A közoktatás pedig egyenesen bukott.
(Forrás: hvg.hu)
2017.10.10.
Félig üres tanárik
Aki nem rózsaszín szemüvegen keresztül, egy íróasztal mögül szemléli a pedagógusok munkáját, az iskolák mindennapi küzdelmét, az látja a való helyzetet. Elöregedett a szakma, és ha a következő tíz esztendőben valóban nyugdíjba mennek negyvenezren, űr marad utánuk. A pedagógushiány hosszú folyamat eredménye. A kedvezőtlen bérviszonyok mellett a megbecsültség hiánya és a rossz munkakörülmények is közrejátszanak. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a pedagógus-életpályamodell nem vált be. A 2013-ban bevezetett szisztéma rengeteg pluszmunkát, feszültséget, fáradságot hozott, ami nem kedvez az oktatás színvonalának. Lassan a nagy dérrel-dúrral bejelentett bérfejlesztés is megfeneklett.a pályától.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.10.10.
Bűnözők mellé tenné a kiskorú menekülteket a kormány
Értesüléseinket megerősítette a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF), ám arra nem kaptunk választ, miért pont az Aszódi Javítóintézetre esett a választás, illetve mitől lesznek ott jobb körülmények között elhelyezve az érintett kiskorúak, hiszen Fóton parkosított környezetben, lakásotthonokban élnek, a városba is kimehetnek. Az SZGYF ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy a "kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthoni ellátását a kormányzat a jövőben is gyermekotthoni keretek között fogja biztosítani". Tájékoztatásuk szerint Fóton a menedékkérő (vagyis kérelmük elbírálására váró), illetve már nemzetközi védelemben részesülő, kísérő nélküli gyerekek száma az elmúlt fél évben 18-37 fő között mozgott.
(Forrás: Népszava)
2017.10.10.
Aszód nem Őcsény: tárt karokkal várják a menekült gyermekeket
Nem volt ellenvetésük a helyieknek az ellen, hogy a fóti intézetből kísérő nélküli gyermekek érkezzenek a városba – mondta megkeresésünkre Sztán István, Aszód független polgármestere. A településvezetőt annak apropóján kérdeztük, hogy a Népszava megírta: az aszódi javítóintézetben helyezné el a kormány azt a mintegy két tucat kísérő nélküli menekült, illetve menedékkérő kis- és fiatalkorút, akiknek az országos gyermekotthon-korszerűsítő program miatt kell elhagyniuk a fóti Károlyi István Gyermekközpontot.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.10.10.
„Ne hidd el anyunak, hogy a munka szar, hanem találd meg önmagad”
Mit csinálnak a mai fiatalok a startupoknál? Tényleg lustábbak, mint az idősebbek, vagy csak máshogy gondolkodnak a munkáról? Miért mennek el Magyarországról és mi motiválja őket, hogy visszajöjjenek? Mi az, hogy „értelmes munka” 2017-ben? Többek közt ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat a Bridge Budapest startup-ösztöndíjas tehetségeivel, és közben elképzeltük, hogyan lehetne élni és dolgozni egy utópisztikus Magyarországon. Riport.
(Forrás: hvg.hu)
2017.10.10.
„Ez az oktatási rendszer óriási kudarca”
Nemrégiben hatalmas sajtófigyelmet kapott a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjaiból szerveződő Stádium 28 Kör fóruma, ahol a kör tagjai a magyar oktatás rendszerszintű problémáit elemezték. Az egyik előadó, Kertesi Gábor közgazdász, az MTA Közgazdasági Intézetének munkatársa szerint az iskolaigazgatók felelőssége lenne, hogy minden 15 éves gyermek tudjon értőn olvasni, de ehhez megfelelő autonómiát és elegendő forrást kellene adni nekik.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.10.10.
Túl a szavakon - interjú Halácsy Péterrel (videó)
Ezt a rendszert a gyerekek és a szülők fogják szétszedni – nyilatkozta nemrégiben a Prezi egyik alapítója. Társaival együtt ősszel már az ötödik képességfejlesztő mikroiskolát nyitotta meg egy olyan országban, ahol a kritikai gondolkodás szinte ismeretlen fogalom az iskolákban. Vendégünk volt Halácsy Péter.
(Forrás: Hírtv)
2017.10.10.
"Tanulóink többsége nem zseni, de okos és akar"
Nem magolni, hanem gondolkodni kell megtanítani a diákokat – mondja Gál Béla, a sajtóban zseniképzőnek titulált Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium igazgatója, aki ma már megérti, ha diákjaik külföldön tanulnak tovább. Interjú.
(Forrás: hvg.hu)
2017.10.09.
Erős vezetőt és odaütő pártokat akarnak a középiskolások
A középiskolások kétharmada „szélsőségesen antidemokratikus” magatartásokat támogat, közben a politikáról nagyon keveset tudnak, közéleti kérdésekről otthon sem nagyon hallanak, ilyesmiről beszélni egyszerűen illetlenségnek számít - derül ki egy 2800 tanulót megkérdező friss kutatás anyagából. Kirekesztő nemzetkép, előítéletesség és elsikkadó demokratikus nevelés: hamarosan ők fognak választani.
(Forrás: Index)
2017.10.06.
"Rendkívül problematikus" előírások: a Velencei Bizottság a lex CEU-ról
Elfogadta végleges állásfoglalását a magyar felsőoktatási törvényről pénteken a Velencei Bizottság, megerősítve a testület előzetes véleményében foglaltakat, amelyek szerint a jogszabály alapvetően megfelel a bevett európai gyakorlatnak, de több "rendkívül problematikus" előírást tartalmaz a már Magyarországon működő külföldi egyetemekre vonatkozóan.
(Forrás: Eduline)
2017.10.06.
Hány tanár, tanító és óvodapedagógus dolgozik az országban? Mutatjuk
Az elmúlt években több ezerrel nőtt a pedagógusok száma - jelentette ki pénteken Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, aki szerint egyre kevesebb diák jut egy pedagógusra.Eközben sok iskolából még mindig érkezik a szakszervezetekhez és szakmai szervezetekhez olyan jelzés, hogy négy héttel a tanévkezdés után sincs fizika-, biológia- vagy éppen angoltanáruk.
Hogyan alakultak az elmúlt években a pedagógusok száma? Érdekes grafikonok.
(Forrás: Eduline)
2017.10.05.
Teljesen elavult dolog a feleltetés – tanárok, akik ellenzik
A gyerekeknek ma hat-hét, néha nyolc órájuk is van. Irreális elvárás, hogy miközben rohannak egyik teremből a másikba, témazárót írnak, tornáznak és mondjuk még szerelmesek is, egyik pillanatról a másikra az osztály elé penderüljenek, és már fújják is kívülről az adott tananyagot – mondja Sulyok Blanka, a Kozma Lajos Faipari Szakgimnázium és a Zöld Kakas Líceum magyar- és némettanára. Egy ilyen helyzetben komoly esély van a kudarcra, ami ráadásul az osztálytársak előtt történik. Ez utóbbi egy kamasz számára különösen problémás, hiszen számára a kortársak véleményénél nincs fontosabb. Épp ezért a felelést a klasszikus formájában teljesen elavult dolognak tartom.” A tanárnő szerint a felelés leginkább arra alkalmas, hogy a tanuláshoz, iskolához való negatív attitűdöt erősítse, és rombolja az önbizalmat. „Különösen akkor problémás, ha bizonyos diákokat egyébként is megbélyegez az osztályközösség. Egy kiközösített gyereknek az osztály előtt felelni maga a jeges rémület.”
(Forrás: Nők Lapja Café)
2017.10.05.
Iskolabuszt sem indít a romáknak az önkormányzat
A helyi deszegregációs terv - melynek elkészítésére a Pécsi Ítélőtábla kötelezte a fideszes vezetésű kaposvári önkormányzatot – végrehajtása még hátravan, ráadásul az intézkedéscsomag is hagy némi kívánnivalót maga után: noha a másodfokú bíróság jogerős, a Kúria által is helyben hagyott ítéletében az olvasható, hogy gondoskodni kell az érintett gyerekek szállításáról, az elfogadott deszegregációs tervből ez a rész kimaradt.
Vagyis az önkormányzat nem járul hozzá a bérletek kifizetéséhez és nem indít iskolabuszt sem, ami komoly nehézséget okoz a város széli telepen élő szülőknek és gyermekeiknek. A bírósági döntés értelmében idén szeptemberben mintegy húsz első osztályos gyermek szabadult ki a gettóiskolából és kezdte meg tanulmányait valamelyik belvárosi iskolában, ám az utaztatással járó anyagi terhek miatt a szülők közül ezt többen negatívan élik meg.
(Forrás: Néépszava)
2017.10.04.
Tanárhiány - Számháború (Magyarul Balóval)
Baló György riportalanyai: Galló Istvánné a PSZ elnöke, Radó Péter, Oktatáskutató és Tóth József a Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke. Önök tudnak tanárhiányról? Az illetékes minisztérium államtitkára szerint ez helyi léptékű jelenség. A szakszervezetek és a szakértők szerint viszont úgy 2-3000 tanári állás is betöltetlen. Gondoltuk, összehozzuk a feleket. Gondoltuk… de Emberi Erőforrások Minisztériuma az utolsó levelünkre már nem is válaszolt...
(Forrás: rtl.hu)
2017.10.04.
Hárommilliárd jut jövőre a hangszercsereprogramra
Tavasszal Balog Zoltán jelentette be, hogy a kormányzás végére minden olyan iskolának lehet pianínója, ahol még nincs ilyen hangszer, mert ajándékba kaphat a kormánytól. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma most a Magyar Időkkel tudatta, hogy A hangszerek cseréjére hárommilliárd forintot szán a kormány a 2018-ban.
A tervnek része az is, hogy csaknem hatvan új iskolai kórus alakulhat meg a Nemzeti Kulturális Alap pályázati támogatásával. A kormányzati napilap szerint erre százmillió forintos kerettel kiírt pályázat a meglévő kórusok közül több mint kétszázhúszat támogat az iskolai énektanulás kultúrájának megerősítésére. Ezenkívül a kormány a Kodály-program részeként
(Forrás: Magyar Idők)
2017.10.04.
Kihűlt katedrák - Ki marad az iskolában? Komoly működési zavarokat okoz a munkaerőhiány
Ha jóindulatú akarok lenni az államtitkár úrral, akkor azt kell mondanom, hogy jó ideje egy alternatív valóságban él. Kijelenteni, hogy nincs nagy probléma, amikor 180 településen keresnek tanárt egy hónappal a tanévkezdés után, hurráoptimista kijelentés. Valós adataink nincsenek, de akár több ezer pedagógus is hiányozhat a rendszerből” – kommentálja Rétvári Bence szavait Mendrey László. Az érdekvédő szerint igenis nagyon súlyos gond, hogy az órák egy része ezért vélhetően elmarad, vagy nem megfelelő képesítésű tanár tartja meg, aki egyébként is túlhajszolt. Ennél is súlyosabb problémának tartja, hogy nem lát a kormányzat részéről olyan megoldási javaslatokat, amelyek tartósan kezelnék ezt a helyzetet. Mendrey László becslése szerint országosan 2400 és 4000 között lehet a hiányzó pedagógusok száma, és ez évről évre nő a nyugdíjba vonulók miatt, de egyre többen vannak azok, akik menet közben „szállnak ki” és hagyják el a pályát. „Nagyon komoly válság elé néz a magyar közoktatás, amelynek az eredményessége egyébként is meredeken zuhan” – von mérleget a szakszervezeti vezető.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
2017.10.04.
Százezer ember diákhitelét engedhetik el
Mintegy százezer embert érinthet a diákhitel-tartozás felfüggesztéséről, illetve elengedéséről szóló kormánydöntés – mondta Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.
A diákhitellel tartozó nők esetében 2018. január 1-jétől az első gyermek születésénél három évre felfüggesztik a törlesztést, a második gyereknél a felfüggesztés mellett a tartozás felét elengedik, a harmadik gyerek esetében pedig teljes mértékben elengedik a tartozást – jelezte.
A diákhitelt 2001-es indulása óta mintegy 400 ezren vették fel, tette hozzá.
(Forrás: 24.hu)
2017.10.04.
Szigorodnak a buszos kirándulások szabályai
A következő esztendőtől miniszteri rendelet írja elő, hogy a külföldre tartó iskolai autóbuszos kirándulásokon a járművezetők este 11 és másnap hajnali 4 óra között nem vezethetnek, és ezt a pihenőidejüket nem tölthetik a buszon – közölte Palkovics László szerdán az új autóbuszos közlekedésbiztonsági kézikönyv bemutatóján.Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Az új előírások értelmében 13 évesnél idősebb busszal nem lehet majd iskolai kirándulást szervezni, továbbá az oktatási intézmények csak olyan szolgáltatóval köthetnek szerződést, amely garantálja, hogy járművezetője nem szenved a közlekedést veszélyeztető alvászavarban.
(Forrás: Magyar Idők)
2017.10.04.
Bezárják a szegregáló iskolát, de mi lesz a gyerekekkel?
A kaposvári nem tekinthető egyedi esetnek, a szegregált oktatás miatt az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen. Hasonló folyamatok zajlottak például Gyöngyöspatán, ahol az iskola volt és jelenlegi tanulói kártérítési pert is indítottak a Klik és az önkormányzat ellen. Szita Károly, a város fideszes polgármestere korábban azt mondta: az önkormányzat egyetlen szülőt sem kényszerít arra, hogy oda járassa a gyermekét, szabad iskolaválasztás van. Ez azonban nem ilyen egyszerű: a telepen élő gyerekek szüleinek ugyanis nincs pénzük buszjegyre, sem a belvárosi iskolában feltehetően magasabb osztálypénzre. Ráadásul ezek a szülők nem rendelkeznek semmilyen kapcsolatrendszerrel a távolabbi iskolákban, ami megkönnyítetené nekik, hogy átírassák oda gyereküket.
(Forrás: abcug.hu)
2017.10.04.
Nem jutott több pénz a szakképzés tanárainak
Horváth Péter az NPK elnöke szerint a pótlékokkal kapcsolatos intézkedések kedvezők voltak, ám azt nem tartja méltányosnak, hogy csak a KK fenntartása alatt dolgozó pedagógusok részesültek az intézkedésben, míg például a NGM-hoz tartozó, akár ugyanazt a feladatot ellátó tanárok nem. A Nemzeti Pedagóguskar jelezte a Péter arról is beszélt, hogy a mostani intézkedés nem érintette sem magukat az intézményvezetőket, sem a tagintézmények vezetőit, sem pedig a gyógypedagógusokat. Utóbbi miatt egyébként az NPK levelet írt az illetékes államtitkárságnak.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.10.04.
Megütötte a diáklány a tanárt, mert nem engedte, hogy az órán tekerjen cigit
A pedagógus az egyik tatabányai iskolában szeptember 5-én informatikaórát tartott a lány osztályának. A fiatalkorú elkövető az órán a padtársával beszélgetett, illetve dohányt és cigarettapapírt vett elő azért, hogy cigarettát töltsön. A tanár hiába szólt rá, hogy hagyja abba, a lány nem hallgatott rá, ezért a sértett két figyelmeztetést követően a cigarettát, illetve dohányt el akarta venni. Ekkor a tanuló felugrott, kiabálni kezdett, majd egy alkalommal a műanyag vonalzóval nyakon ütötte a tanárt.A sértett a jogszabályok szerint közfeladatot ellátó személynek minősül. A Tatabányai Járásbíróság a fiatalkorúval szemben az ügyészi indítvánnyal egyezően felfüggesztett fogházbüntetést szabott ki, elrendelte a pártfogó felügyeletét, és magatartási szabályként azt is előírta, hogy fejezze be a tanulmányait. Az ítélet jogerős.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.10.04.
Palkovics: Magyarországon nincs diplomás-munkanélküliség
Magyarországon nincs diplomás-munkanélküliség, mert akinek van diplomája és szakmája, annak jelenleg állása is van - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára csütörtökön Kecskeméten, egy a duális oktatásról rendezett szakképzési konferencián tartott előadásában.
(Forrás: Eduline)
2017.10.04.
Így hamarosan tényleg nem lesz, aki tanítson az iskolákban
2014-ben a felsőoktatásba jelentkezők 11 százaléka felvételizett valamilyen pedagógusképzésre – ők végeznek nemsokára, de semmilyen garancia nincs arra, hogy valóban tanítani is kezdenek. És számolni kell a pályaelhagyókkal is – az előző tanévben mintegy 5000 tanár esett ki az oktatási rendszerből, közülük 3970(!) pályaelhagyó volt, vagyis ötből „csak” egy tanár ment nyugdíjba, a többiek mind más szakmában keresték a boldogulásukat. Pánikot semmiképp se szeretnék kelteni, de jó, ha tudjuk: a számítások szerint a következő tíz évben körülbelül 50 ezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt. Csak az ő pótlásukra évente legalább 2500 új belépőre lenne szükség. És nincs ennyi, de ha ezen az úton haladunk tovább, nem is lesz.
(Forrás: Kettős mérce)
2017.10.04.
Ezek az ország legjobb középiskolái – itt a rangsor
Az első helyen idén is a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium áll, s két – a matematikai kompetenciamérés és a matematikaérettségi eredménye alapján összeállított – alrangsorban is az élen végzett. A második helyre az Eötvös József Gimnázium, a harmadikra pedig az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium került.A vidéki intézmények közül idén a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium jutott a legmagasabbra, a rangsor 9. helyére. A debreceni Fazekas lett a tizedik, a veszprémi Lovassy-gimnázium pedig a 11.
(Forrás: hvg.hu)
2017.10.04.
Ha kell, téglánként bontjuk le a gyerekek házait!
Egy 33 ezres város, Szekszárd tervezi épp, hogy hátat fordít 10 állami gondoskodás alatt élő gyermeknek, esélyt sem adva annak, hogy egy túlzsúfolt gyermekotthon helyett végre családiasabb lakásotthonba költözhessenek. Tolna után Szekszárdon is azt kérik, ne a településen vásároljanak erre a célra családi házat. A gyűlölethullámot a gyermekvédelem utólag néhány workshoppal szeretné lecsendesíteni. De hogyan és miért indult meg a gyűlölködés a gyerekek ellen? Ki és mit rontott el? Ennek próbáltunk utánajárni.
(Forrás: Index)
2017.10.04.
A pedagógusok szinte mindent lenyelnek - interjú Arató Lászlóval
Én egyébként úgy tapasztalom, hogy a pedagógusok szinte mindent lenyelnek: egy kisebbség elkeseredetten tiltakozik, az ő minisztériumi megítélésük teljesen brutális. Felmérések szerint a pedagógusok nagyobb része nem ért egyet ezzel az oktatáspolitikával, és amikor a kormányzat ezt elsumákolja, nem mond igazat. De tény, hogy nem vonulnak tízezrek-százezrek az utcára, azért mert a pedagógushabitustól ez elég idegen. A mostani túlzott központosítás egyébként a korábbi kormányok sara is, akik túl sok innovativitást feltételeztek az iskolákról, pedig nem mindenki képes önálló pedagógiai programot csinálni, ehhez segítség kell. Emellett hagyták szétesni az egész pedagógiai szolgáltatórendszert és a szaktanácsadást. A mostani szakfelügyeleti rendszer és kemény központi tantervek a korábban a másik irányba kilengő inga ellenhatásai.
(Forrás: Index)
2017.10.04.
„Annak tanul a gyerek, akit szeret és elfogad” Interjú Bagdy Emőkével (Gősy Lilla)
Megosztó kérdés a pedagóguspályára való alkalmasság és alkalmatlanság mérése. Egyáltalán, lehetséges? Dr. Bagdy Emőke és műhelye hosszú éveken keresztül kereste többek között erre a kérdésre a választ kutatásukban és pályaszocializációs kísérleteikben. Kiderült, valójában nem az alkalmasságot kell mérni.
(Forrás: Új Köznevelés)
2017.10.04.
Rengeteg gyerek számára valóságos pokol az iskola, de csak kevesen kérnek segítséget
Minden második gyereket zaklattak már fizikailag vagy verbálisan, majdnem minden ötödik bántalmazott azonban senkitől nem kér segítséget - derül ki a Cartoon Network 1200 szülő-gyerek páros körében készített kutatásából. A zaklatás leggyakrabban az iskola falai között történik.
(Forrás: Eduline)
2017.10.04.
Ártalomcsökkentés - beszélgetés Gyarmathy Évával (videó)
Sokat javulna az oktatás helyzete, ha békén hagynák a tanárokat és a diákokat – mondja az MTA kutatója. A gyerekeknek nincs idejük kivárni, amíg lecserélik a beismerten rossz alaptantervet (Kálmán Olga interjúja).
(Forrás: Hírtv)
2017.10.03.
Eltöröltek minden gendertartalmat a tantervekből, de végre lehet dzsúdózni
A Magyar Közlöny legfrissebb számában több, a közoktatást érintő jogszabály-módosítás jelent meg. A legfontosabb: végre rögzítették, hogy az idei érettségin (aminek az őszi vizsgái két hét múlva kezdődnek) a tanulók nem csak az állami kiadó által kifejlesztett, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó – és több szakmai szervezet, pedagógus által kritizált – középiskolai történelmi atlaszt használhatják, hanem a régebbi kiadásúakat is.
(Forrás: hvg.hu)
2017.10.03.
Jogtörténeti döntés: nem mehet tovább a szegregált iskola
Kaposvári Törvényszék 2015 novemberében, majd tavaly a Pécsi Ítélőtábla is kimondta, hogy a Somogy Megyei Kormányhivatal a beiskolázási körzethatárok megállapítása során az iskolában jogellenesen elkülönítette a roma tanulókat a város többi tanulójától, illetve hogy a kaposvári önkormányzat, majd a Klik is mulasztásos jogsértést követett el a szegregáció meg nem szüntetésével. Sőt, az Emmi is azzal, hogy nem követett el mindent az iskolában fennálló jogellenes elkülönítés megszüntetése érdekében, nem utasította a közoktatás irányítása alá tartozó szerveit a jogellenes elkülönítés megszüntetésére, fenntartotta a roma tanulók jogellenes elkülönítését. A Pécsi Ítélőtábla jogtörténetileg úttörő ítélete nem csak megtiltotta másodfokon a további beiskolázást, hanem úgynevezett deszegregációs terv elkészítésére kötelezte a kaposvári önkormányzatot és a fenntartót a roma gyerekek iskolai beilleszkedésének elősegítésére.
(Forrás: hvg.hu)
2017.10.03.
Tantrend lesz a hazafiság
Sipos Imre a múlt heti, Hazafiság iskolája elnevezésű rendezvényen úgy nyilatkozott: nem születhet olyan új tartalmi szabályozás, amelyben ne lenne hangsúlyos a hazafias nevelés. Mint mondta, cél, hogy az iskolákban is tudatosítsák a tanulókban a haza szeretetének és a haza védelmének fontosságát, felelős állampolgárrá neveljék őket. A NAT a célok szintjén tudja ezt megfogalmazni, illetve ajánlásokat tud tenni bizonyos pedagógiai programokra, amit az iskola a helyi lehetőségekhez mérten meg tud valósítani. Nyilván nem a NAT fogja leírni, hogy a székesfehérvári gyerekeket vigyék ki Pákozdra, ahol a katonai emlékparkban eltöltenek egy napot, vagy hogy Budapesten a Nemzeti Múzeumban tartsanak múzeumpedagógiai órákat. Erre vannak a helyi kerettantervek.
(Forrás: Népszava)
2017.10.02.
Felújított iskolai mosdót adott át ünnepélyesen a miniszerelnöki megbízott és az államtitkár
Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott és Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára közösen adta át a Gubányi Károly Általános Iskola felújított mosdóját.Az iskolamosdók felújításának programját több cég is támogatja, teszik hozzá, idén öt iskolában sikerült felújítani a mosdókat. A nagyemberek ünnepi beszédet mondtak a kerámiák előtt. Nyitrai többek közt kijelentette, hogy "a mindennapos testnevelés bevezetése a gyermekek egészségét szolgálja, ehhez a kormány megteremti a feltételeket, így tornatermek, tantermek és uszodák épülnek."
(Forrás: 444.hu)
2017.10.01.
L. Ritók Nóra: Az előrelépés furcsaságai
Ráadásul ott a minta a gyerekeknek: minek tanulni? A szakmaszerzésnek, érettséginek, diplomaszerzésnek nincs varázsa, nem jelenik meg célként. Az a gyerek, aki otthon ebben szocializálódik, akinek tanulatlan apja is százezreket visz haza, egy távoli építkezésről, annál nem lehet beemelni, hogy a tanulás fontos. Egy tanuláson alapuló, akár diplomásan kapható bér ugyanis ehhez képest nem vonzó. Senki sem akar éveket tanulni egy olyan állásért, ahol kevesebb a bér. Egy egyetemi tanársegéd, két nyelvvizsgával kevesebbet keres, mint valaki, aki pl. a nyolc osztályra épülő targoncavezetői tanfolyammal, egy áruház raktárában dolgozik. Ezért (is) olyan ritkák a mélyszegénységből az egyetemre kerülő gyerekek.
(Forrás: Nyomor széle blog – hvg.hu)
2017.10.01.
A szakmunkástanulók fele nem jut el a bizonyítványig
Az építőipari ágazat rövid időn belül 80 ezer embert veszített, a képzésben részt vevő gyerekek 50 százaléka nem jut el a szakmunkás bizonyítványig, óriási a fluktuáció. Gondot okoz ugyanis, hogy a szakma vonzerejének hiánya miatt többnyire azok a gyerekek kerülnek ide, akiket máshová nem vesznek fel. Hozzátette, hogy a második szakmát szerzők idesorolásának köszönhetően 6620-ról 8371-re nőtt a beiskolázottak száma. Az ÉVOSZ iskola helyett a cégek kezébe adnák a képzést. A szövetség vitaanyaga szerint a jelenlegi szakképző struktúra nem igazodik a piaci igényekhez, ennek következtében több hiányszakmában (például tetőfedők, bádogosok és ácsok között) alig vannak diákok.
(Forrás: hvg.hu)
2017.10.01.
Visszakérheti az Unió a fizetős játszótér árát
Alaposan a zsebébe kell nyúlnia a hajdúhadházi önkormányzatnak, ha kiderül, hogy jogtalanul szednek pénzt az esélyegyenlőségi céllal épült sportkomplexum használatáért. Elsőként a Népszava írta meg, hogy a pályázathoz csak „pántlikaként” használták a romákat, mert épp ők nem tudják igénybe venni a fizetőssé tett létesítményt. A sporttelepet fenntartó, önkormányzati tulajdonban lévő Hajdúvitéz Nonprofit Kft. cikkünk megjelenése után zavaros sajtóközleményben igyekezett megmagyarázni, hogy a létesítményt és a hozzá tartozó játszóteret bizonyos feltételekkel ingyen használhatják a helyiek.
(Forrás: Népszava)
2017.10.01.
Hetedik óra elsőben, hullafáradt gyerekek – kinek jó ez?
Elkezdődött a tanév, de az oktatással még mindig komoly baj van. Tényleg normális az, ha egy gyereknek nincs és nem is lehet gyerekkora a suli mellett? Egy középiskolás lány annyira kiborult, hogy levelet írt a minisztériumnak, persze nem kapott választ. Most szülők mesélnek a gyerekük napirendjéről.A felnőttek napi nyolc órát dolgoznak, a gyerekek lassan többet. A gimnazista lányomnak rendszeresen nyolc órái vannak, utána edzés, különórák. Olyan fáradtan esik haza a suliból, hogy rossz ránézni. Megszakad a szívem, mikor fél hatkor nekiáll ebédelni.
(Forrás: Nők Lapja Café)
2017.10.01.
Észre se vették, hogy csak cigányok járnak az osztályba
Fel sem tűnt nekik, hogy vannak az iskolában színtiszta osztályok, nemhogy tudatosan, rasszista szándékból osztották volna be így a gyerekeket. Ezt mondta annak a gyöngyöspatai általános iskolának a volt tanára és igazgatója, akik egy kártérítési per szerint alacsonyabb színvonalú oktatást nyújtottak a cigány gyerekeknek, ezzel pedig tönkretették a jövőjüket. Szerintük semmi nem igaz abból, amit a gyerekek és szüleik állítanak, az iskola elleni lejáratókampány pedig nagyon megviseli őket.
(Forrás: abcug.hu)
2017.10.01.
Százezer diák nem a közoktatásban tanul: milliós lehet a tandíj
Magyarországon egyre többen gondolják úgy, hogy a közoktatás helyett gyermekük számára inkább valamilyen alapítványi, egyházi, vagy egyéb magánintézményt választanak. A magániskolák elterjedésének okai sokrétűek, de annyi bizonyos, hogy a 2016-os PISA-teszt botrányos eredményei a kormányzati tervekkel ellentétes irányba vitték el az oktatásról való magyar közgondolkodást, és aki teheti, inkább elfordul a közoktatási rendszertől. A magániskolák népszerűsége növekszik, annak ellenére is, hogy ilyen intézményben taníttatni gyermekünket több millió forintunkba kerülhet évente.
(Forrás: mfor.hu)
2017.10.01.
Gyarmathy Éva: Ne mérgezzétek tovább a gyerekeinket!
Már hivatalos szinten is elismert, hogy a jelenlegi magyar oktatás ártalmas a gyerekek számára. Az illetékes miniszteri biztos asszony is megerősítette, amit már évekkel ezelőtt jeleztek a pedagógusok, és minthogy nem hallgattak rájuk, még utcára is mentek. Oktatáskutatók és egy egész civil platform, több mint félszáz szervezet együttese, évek óta küzd a jövőt romboló oktatás megállításáért. Úgy tűnhet, nem hiába, hiszen végre észrevették a problémát ott is, ahol létrehozták. Tehát jön a változtatás. Vagy mégsem. Kiderült, hogy először is alapítani fognak egy kutatóintézetet a probléma megoldására. Majd kutatni fognak, hogy mi a probléma és annak megoldása. Igen, ez szuper, de közben mi lesz a gyerekekkel, akiket nap mint nap az ártalmas oktatásba kényszerít a rendszer? Ezt ugyanis minden kutatás nélkül is megállapíthattuk.
(Forrás: hvg.hu)
2017.10.01.
Nyáry Krisztián: Egy igazi tanár
Rátz László minden egyes óráját gondosan felépítette, és egyszerre fordított gondot a tehetséges tanítványok kibontakoztatására és a gyengébb tanulók felzárkóztatására. Egy kollégája szerint „rendszeres előkészítő munkával elérte azt, hogy tanítványai előtt szinte önként tárultak fel a matematika igazságai. Ezzel a tanítási módszerével a sokszor nehéz tárgynak tartott matematikát a kedvvel és érdeklődéssel tanult tantárgyak sorába emelte.” Nem véletlen, hogy később Nobel-díjas tanítványának a pesti és a berlini egyetemen felvett matematika-kurzusok már csak unalmas ismétlésnek tűntek. Tehetséges tanítványai egész héten várták a szombati kávézásokat Rátz tanár úrnál, amikor izgalmas matematikai problémákról beszélgethetnek kötetlenül.
(Forrás: huppa.hu)
2017.10.01.
Alapjaiban újulhat meg az oktatás. Csépe Valéria: A lényeg a tudáskonstrukció, azaz a megértésen át vezető motivált felépítés
Iskoláink egy része leragadt a XX. században, éppen ezért mind a tartalomnak, mind az oktatási módszereknek meg kell újulniuk – mondta a lapunknak adott interjúban Csépe Valéria, az új alaptantervet megalapozó fejlesztési projekt vezetője, aki arról is beszélt, hogy kevesebb tényanyagra és több képesség- és készségfejlesztésre lesz szüksége a jövő diákjának. Szerinte van, amit túl korán tanulnak a gyerekek, és van, amit teljesen fölöslegesen oktatnak kétszer. A miniszteri biztos a megoldást a jelenségalapú oktatásban látja.
(Forrás: Magyar Idők)
